Dokumentumaink | Támogatóink | Partnereink | Kapcsolat











Vissza ide: Rólunk írták >>

Csodakutyák az iskolában

Egy néma kislányt beszédre késztettek, egy kerekesszékes kisfiút pedig rávettek, hogy nagy fájdalmai ellenére kiszálljon a kerekesszékből és tegyen néhány lépést. Ilyen és ehhez hasonló bámulatos eredményeket mutathatnak fel a Csodakutya Állatasszisztált Terápiás Közhasznú Alapítvány terápiás kutyái és gazdáik. A sérült gyerekek speciális fejlesztését május óta intézményes keretek közt végző szervezet bölcsődékben, óvodákban és iskolákban is jelentős eredményeket ér el.

– Régóta bizonyított tény, hogy az állatok közelsége pozitív hatással van az emberekre – kezdte bevezetőjét Fábiánné Mile Alíz. A Csodakutya alapítvány elnöke arról számolt be, hogy a kutya mint motiváló tényező elősegíti a sérült emberek fejlesztő feladatra koncentrálását, és arra motiválja a gyógyulásra vágyókat, hogy intenzívebben műküdjön együtt a terapeutával. A beteg gondolatait eltereli a fájdalomról, a szenvedésről és a betegségtudatról, ezért nagy szerepet vállalhat a sérült gyerekek fejlesztésében. A kutyaterápia nagy előnye, hogy a gyerekeket nem kell utaztatni a fejlesztéshez, hanem a kutya és gazdája megy ki a helyszínre, ezzel is időt spórolva – tette hozzá a szakember.

– Az állatok akkora motivációt jelentenek a gyerekeknek, hogy olyan dolgokra is képesek, amelyeket más esetben nem tennének meg, ehhez azonban néha hónapok is kellenek. A korai fejlesztés során segítséget tudunk nyújtani a kicsiknek a járás elindításában. Az első lépéseket terápiáinkon sokan például a kutyába kapaszkodva teszik meg. A nagyobbaknál szerepük van az állatoknak a beszédindításban is, ilyenkor a gyerekek verseket mondanak a kutyáknak, illetve elmesélik nekik a napi teendőiket. Az iskolások iránygyakorlatokat és ügyességi feladatokat végeznek az állatok segítségével, utánozva a kutya mozdulatait – sorolja a kutyaterápia módszereit a segítő.

Az alapítvány jelenleg két kutyával dolgozik, de két másik eb képzése is hamarosan befejeződik. A terapeuta rámutatott, hogy különböző fejlesztési területekre más-más kutyafajták alkalmasak. Egyik esetben a nyugodt és megfontolt viselkedű kutya, például a golden retriever, máskor pedig egy fürge és bájos eb, például a beagle a jó választás. Kutatások is kimutatták, hogy a gyerekek leginkább a nagy testű, sötét színű kutyáktól félnek, leginkább pedig a tarka kutyákkal szimpatizálnak, ezért világos színű és tarka kutyákkal dolgoznak az alapítvány önkéntesei.

Fábiánné Mile Alíz elmondása szerint a kutyák ösztönösen érzik, hogy hol a határ a testi kontaktusban, és egy félénk gyerekhez nem ugyanúgy közelednek, mint ahhoz, aki rögtön elfogadja őket. – Az állatok folyamatosan próbálják felvenni a kapcsolatot a gyerekekkel, és ha elsőre nem sikerül, mindig óvatosan újra próbálkoznak, egészen addig, amíg elnyerik a kicsik bizalmát. A terápiás kutyáknak mindent el kell viselniük, a fájdalomra sem reagálhatnak agresszívan (például ha egy gyerek véletlenül kerekes székkel árgurul a lábukon), ezért a rossz emlékeket mindig pozitív dologgal próbáljuk feledtetni. Szerencsére ritka az efféle eset, mert nagyon figyelünk a kutyákra, velünk élnek a nap 24 órájában, és minden mozdulatukból tudjuk mire gondolnak – magyarázta az alapítvány elnöke.

Az óvodáskorú gyerekek esetében is többféleképpen segítheti a nevelést az állatasszisztált terápia. Felkészíti a gyereket az iskolai életre, többek között mozgásfejlesztéssel, a problémamegoldó készség javításával, a kudarctűrés fokozásával és az emlékezet fejlesztésével is. A terápia mint személyiségfejlesztő tényező hatással van a gyermekek szociális, érzelmi, értelmi, akarati képességének fejlődésére. A kutya motiváló erő, közreműködésével a különböző feladatok elvégzése egyfajta szórakozás, fejlesztő kikapcsolódás. A terápia során a természetes mozgások elsajátításával javul a résztvevő gyermekek mozgása, kommunikációs készsége, értelmi képessége – fogalmaz az alapítvány elnöke.

A cikk elérhető itt

2009. 11. 12.