Dokumentumaink | Támogatóink | Partnereink | Kapcsolat











Vissza ide: Hírek >>

Zsömi első munkanapja

Becsületes nevén nevezve Zsömle Morzsa (de a barátainak, így nektek is csak Zsömi) pályafutását már ő se tudná megmondani hol kezdte.......

...annyi biztos, három év körüli labrador, és valahol Debrecen utcáin kóborolt, mígnem a gyepmesteri telepen kötött ki. Senki sem jelentkezett érte 14 napig. Először egy menhelyre került, onnan pedig Vácra a Retriever Rescue egyik önkéntes ideiglenes gazdijához. Nekik köszönhetem, hogy végül sok- sok e- mail és telefonálgatás után visszakerült Debrecenbe, és immár büszke gazdája lehetek.

Az a kutyus, aki örökbefogadása napján
- úgy közlekedett, mint egy kisebb tank,
- a pórázon csak könnyedén lobogtatott maga után,
- akivel tökéletesen analfabétának tűntünk egymás számára,
- akinek az apport csak egy fura szó volt,
- aki a jutifalival a kézfejem is lenyelte,

no az az eb 2012. április 4-én sok-sok tanulás, munka és persze játék után készen állt első „bevetésére”. Felöltötte a Csodakutyás egyenruhát, büszkén felemelte a fejét és onnantól kezdve csak a feladatra koncentrált. Tudta, hogy a név és a viselet kötelez :) . Figyeltük Army kollégát, és hozzá hasonlóan, okosan, szelíden mintha egy porcelánboltban lettünk volna sok- sok pacsit osztottunk ki. Szépen hagyta ő is, hogy fényesre simogassa a bundáját a boldogságtól túlfűtött izgő-mozgó hatvan kisiskolás gyerkőc.

Zsömi és én most minden nap azon munkálkodunk, hogy elnyerjük a terápiás kutya- és felvezetője címet, hogy a többi hivatásos Csodakutyához hasonlóan segíthessünk, ahol tudunk.

A kiképzés mellett igyekszünk egy olyan programot kidolgozni, ahol a képzőművészettel nevelést kombináljuk a kutyás foglalkozásokkal. Bízunk benne, hogy e program segítségével minél több kisgyerek érzelmi és értelmi fejlesztéséhez járulhatunk így hozzá.

Örülök, hogy rátaláltam a Csodakutya Állat asszisztált Terápiás Közhasznú Alapítványra, és Zsömire, akiknek köszönhetően hatékonyabban tudok majd segíteni pedagógiai munkám során az arra rászorulóknak.

Hiszek benne, hogy a fejlesztendő gyerekek, csakúgy, mint Zsömi, sokkal többre képesek és hivatottak, mint azt sokan elsőre gondolnák…

Írta: Kocsis Leila

2012. 04. 04.